A régi balatoni történetek közül ezúttal egy keszthelyi honvéd naplójából szemeztünk. 1848 májusában így látta a világot és saját magát egy fiatal honvéd. A történetét folytatjuk.
Szekovics Pál 31 éves volt 1848 tavaszán, amikor, mint a keszthelyi Georgikon hallgatója többed magával csatlakozott a honvédsereghez. 1848 májusa és 1849 decembere között naplót írt. Ebből a naplóból következnek részletek több mint egy éven át, terveink szerint jövő év decemberéig.
Szekovics Pál eredeti Naplója (részlet):
„1848-i Május hó 16-án.
Raschler Endre lelkes tanárunk felszólítása, s látva hazánk veszélybe létét, 24 gazdászati gyakornokok, Keszthelyen aláírtuk magunkat, hazánkért 3 évig, mint honvédek szolgálni.
25-én szenteltetett kezembe a keszthelyi templomba e város lelkes hölgyeitől nékünk ajánlott csinos nemzeti zászlónk, – mely alkalommal Svastits apátur, e hon lelkes fia fő kintsét, a nagy arany keresztét és démánt gyürüjét, nékünk azon meghagyással átadta, vinnénk ezt Deák minister urhoz, aki azt hazánk javára, a szükséges helyen letenné.
27-én. Mint küldött Kássa Lajos s Meleg Jenő pajtásaimmal mentem Egerszegre a vármegyeházhoz felkérni a vármegye uraknak, nyitnák meg a toborzást Zala megyében; miniszteri rendelett szerént.”
Szöveg: Szekovics Pál keszthelyi georgiconi hallgató honvéd Naplója 1848. május 16-tól 1849. december 9-ig. = Balatoni Múzeumi Füzetek. Keszthely: Balatoni Múzeum, 1948. 7. sz. 1-3. oldal
A Balaton Anno c. rovat régi balatoni híreit rózsabors, a hirekanno.blog.hu bloggere válogatja korabeli újságokból.
