Hasznos ötletei és jó tervei vannak a Balaton Fejlesztési Tanácsnak (BFT) a vízbiztonsági fejlesztések terén, azonban a kiosztott forrásaikat többnyire a tevékenységük fenntartására fordítják a főleg rendészeti szervezetek. Ha zöld utat kaphatna az általuk tervezett és kívánt vízbiztonsági alap, abból több valódi fejlesztés is megvalósulhatna a vízbiztonság érdekében.
A 2015-ös szezonban 30 millió forintot fordít a BFT a vízbiztonsági feladatok ellátására, támogatására. Ebbe beletartoznak többek közt a balatoni megyék rendőr-főkapitányságai, a vízi rendészet, a katasztrófavédők, a vízimentők, de még a meteorológiai szolgálat is.
A grandiózus és kevésbé nagy ívű fejlesztések helyett sok szervezet eszközök beszerzésére (pl. nyomtatók, festékpatronok, fényképezőgépek, stb.) kéri és kapja a forintokat. Nincs ez így jól, mondta az onlinebalaton.hu-nak Jamrik Péter is, aki a BFT közbiztonsági tanácsnoka. Azonban nem tehetnek mást, hiszen a támogatandó szervezetek nem dúskálnak az anyagi forrásokban, ezért a mindennapi működésüket szeretnék ily módon fenntartani.
„Nézzük csak meg a Rupert nevű mentőhajót”, hozott egy példát a tanácsnok. „Még legalább kettő ilyenre lenne szükség a Balatonon, hogy mindhárom medencét elláthassa egy-egy sürgősségi mentőhajó. Egy ilyen vízijármű közel százmilliós tételt jelent, és mire sikerülne kettőt beszerezni, már a Rupertet is pótolni kellene, mert már az is 6 éves” – mondta Jamrik Péter.
A BFT legutóbbi ülésén is említett vízbiztonsági alap azonban lehetővé tenné a nagyobb horderejű beszerzéseket, fejlesztéseket. A tanácsnok szerint, ha az elmúlt években többszörösére nőtt mederhasználati díj 5%-át megkaphatná a Balaton Fejlesztési Tanács, az éves szinten 2-300 millió forintot jelentene számukra, amiből már könnyebben vehetnének új mentőhajókat, „Ruperteket”. (De persze nemcsak a Balatonnál, hanem a többi hajózható hazai vízen is működhetne ez a lehetőség az elképzeléseik szerint.)
A 2014 és 2020 közötti uniós pályázati időszak várható (vagy inkább vágyott) fejlesztései kapcsán Jamrik Péter közbiztonsági tanácsnok a mentőhajók mellett a BALATRÖNK nevű közösségi digitális rádiós hálózat fejlesztéséről is beszélt. Sőt, egy olyan hajókövető rendszer (az AIS) meghonosítását is szeretnék, ami külföldön, főleg a tengereken már igen elterjedt. Ennek jelenleg a tesztüzeme zajlik és a Nemzeti Közlekedési Hatóság álláspontjára is várnak.
Az AIS (hajózási automatikus azonosító rendszer) lényege, hogy a hajók kölcsönösen tájékoztatják egymást saját adataikról (azonosító, méret, pozíció, haladási irány, sebesség), és így elkerülhetők az ütközések. A rendszer a hajózókat csak tájékoztatja, esetleg riaszt is. A kikötői hatóságok, vízimentő- és információs szolgálatok pedig szintén hasznosíthatják ezeket az adatokat.
Bár az elfogadott tavalyi víz- és közbiztonsági beszámoló jónak találta a szervezetek szezonális munkáját (hiszen kevesebb bűncselekmény és baleset történt tavaly, mint egy évvel korábban), mind az anyagból, mind az ottani beszélgetésekből kiderült, sokkal több pénzre lenne szüksége e területen is. Különben a vízirendőröknek és a vízimentőknek nem marad majd más, mint fotózni a bajba jutott hajókat a viharos Balatonban, hogy azután a bázisukon kinyomtathassák a képeket.
