Göncz Árpád számára a vidék Balatonberény volt, és nem annyira a fürdőzés, hanem a Balaton szépsége, varázsa mint természeti kincs érdekelte őt. Az ott töltött idők emlékeit haláláig őrizte. A harmadik Magyar Köztársaság első államfője 93 éves korában ma hunyt el. A Balatonberényi Tükörkép pár éve készített vele egy interjút, azzal és néhány balatoni fotóval emlékezünk mindenki Árpi bácsijára.
Elnök úr, milyen volt a vendégfogadás Berényben?
Hát szerettek és örültek, hogy jöttünk! Részint azért, mert abból éltek, másrészt az egy egészen más világ volt. Összetartottak az emberek jóban, rosszban, de meg a dolgos hétköznapokban is.
Kik jártak Balatonberénybe nyaralni?
Veres Péter író, dr. Szekeres Emil, dr. Dragonits Tamás, a Maly család tagjai, de Škoda Rudi is Berényben töltötte a nyarakat, aki később Somogyvári Rudolf néven vált közismert színésszé. A nagykanizsai állomás főnöke, a Kratky is ide járt. Épített is nyaralót Berényben.
Mivel töltötte az idejét a balatonberényi nyaralás ideje alatt?
Én mint gyerek, Németh Jani barátom édesapját mindennap elkísértem a csordával a legelőre. Engem nem annyira a fürdőzés, hanem a Balaton szépsége, varázsa, mint természeti kincs érdekelt. Másodsorban pedig a csendes kis falu, a kortársak, tehát a velem egykorú pajtások, és ott a „Durugában” csapatba verődve játszottunk, és élveztük a nyarat, a jó levegőt. Már akkor megmutatkozott az írói vénám, s rögtönzött színdarabokat írtam, melyeket eljátszottunk. Még a váróteremben is gyakoroltunk meg a kabinban a Balatonon. Amikor összeállt a darab, leadtuk az utca gyerekeinek hátul az udvarban, a verem előtt.
Milyen volt a szolgáltatás?
El kell mondanom, hogy nagyon jó volt. A strand tisztasága kitűnő, és a víz minősége is kifogástalan volt. Nekem volt egy felfújhatós púpúteve – úszógumim, aminek hátul a nyaka után egy medenceszerű rész volt, bele lehetett ülni. Mivel én nem nagyon szerettem a Balaton vizét, mint fürdési lehetőséget, az úszógumit örömmel használták a kortárs gyerekek.
Az interjút készítő Kovács Ilona az írás végén megjegyezte, Göncz Árpád idős kora ellenére is egy huncut, éles látású kamaszként, szolidan mosolyogva mesélt a berényi éveiről. „Nyugodtam állíthatom, Balatonberényt és a Balatont második szerelmének tekinti ma is”, írta két éve a szerző.
(A teljes interjú itt érhető el. A képek forrása gonczarpad.hu.)
Göncz Árpád 1922. február 10-én született Budapesten. Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult.
A második világháborút követően kisgazda politikus, majd a rendszerváltás idején a Szabad Demokraták Szövetsége politikusa volt.
1990-ben tagja lett a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlésnek, amelynek első elnökévé is választották. Pozíciójából adódóan betöltötte az ideiglenes köztársasági elnöki tisztséget, majd augusztusban a harmadik Magyar Köztársaság első elnökévé választották.
Tisztségét 2000-ig viselte. (forrás: hvg.hu)
