Mindenki lenyugodhat, egyelőre még kioltják egymást a klímaváltozás hatásai a Balatonnál. Az alacsony vízállásokért azonban a szabályozás tehet.
A 2000-es évek elején a Pannon Egyetem részt vett egy nemzetközi kutatásban, amivel megpróbálták előre jelezni, hogy Európa különböző klímájú területein a globális felmelegedés hogyan változtatja meg a tavak élővilágát. “A Balatonnál a különböző klímaváltozók hatásai kioltják egymást”, mondta a köztévé Kék Bolygó műsorában az egyetem Környezettudományi Intézetetét vezető Padisák Judit.
A jelenlegi ismeretek szerint a Balatonra ezek a hosszú távú trendek nem lesznek olyan nagy hatással, mint amire például a finn és az észt tavakon számítani lehet, ahol a téli fagyott időszak rövidül meg. A klímaváltozás áttételesen mégis hatással lesz a tóra, az egyre sűrűbben előforduló „extrém időjárási jelenségek” miatt.
A magyar sajtót és a tó szerelmeseinek idegrendszerét időnként borzolja az a hír, miszerint a Balaton idővel teljesen ki fog száradni.
A szakértő szerint azonban olyan nagy a tó vízgyűjtő területe, hogy erre egy ideig biztosan nem kerül sor.
Majdnem háromszor akkora lenne a tó felülete, ha nem engednénk le a vizet belőle a Sió-csatornán. Amikor az extrém esős időszakok jönnek, a Sió-csatorna kinyitásával leengedjük a vízfelesleget, azonban az extrém száraz évek érkeztekor a Balatonnak nincs meg az a tartaléka, ami az esős időszakokban felhalmozódott volna, teszi hozzá Padisák Judit.
Tehát tulajdonképpen az emberi szabályozás idézi elő a kritikusan alacsony vízállásokat, olvasható a hirado.hu-n. (A címlapkép illusztráció.)
