Hegymagasi fotókat küldött egy kedves olvasónk. Örömmel osztjuk meg a szép képeket, amiket ezúton is köszönünk varasdi Melindának.
Azoknak, akik kevésbé ismerik ezt a gyönyörű települést kikerestük, mit ír a Wikipédia Hegymagasról.
Lengyel kápolna. Fotó: Varasdi Melinda
Egy 1083-1095 közötti hiteles pannonhalmi korai oklevél Vgmogos néven származtatja a települést. Hegymagas nagy hegyéről, a mai Szent György-hegyről 1274-ben tesznek említést először a feljegyzések. Ebben az időben két Hegymagas létezett egy néven: a mai Kisapáti és a ma is Hegymagasnak nevezett község. Minthogy az egyik Hegymagas a Pannonhalmi Bencés Főapátság birtoka volt, ezt Apáti névvel különböztették meg a másiktól. A község élete szervesen kapcsolódik össze a heggyel. A település fejlődése a mezőgazdaság fejlődésével indult meg erőteljesen. Fő profil volt a szőlőtermesztés és az állattenyésztés. Ma már a 251 főt számláló kis község mind jobban bekapcsolódik az idegenforgalomba.
A Balaton közelsége miatt a nyári idegenforgalmi szezonban a 251 lelket számláló kisközség létszáma többszörösére emelkedik. A körjegyzőségben működő önkormányzat elsősorban a településüzemeltetési feladatokat, továbbá a törvényekben előírt államigazgatási feladatokat látja el. A település földrajzi adottságaiból adódóan egyre fontosabb idegenforgalmi szerepet tölt be, melynek egyik fontos része a kulturális programok szervezése. E feladatának az áprilistól októberig tartó, a község hagyományaihoz kapcsolódó kulturális programok szervezésével tesz eleget.
