„Rohamos fejlődés
1912-ben Hajdu Tibor főapát megépítette a Tibor-fürdőt és a régi Erzsébet-szanatórium és a Klotild-udvar összekapcsolásával megteremtette a mai Füred legnagyobb intézményét, a 159 szobás Erzsébet-szanatóriumot, amely modern berendezésével és nagyvonalúságával akármelyik világfürdőre vagy világvárosba is beillenék.
A bencések építkezésein kívül Füred más téren is lépést tartott a fejlődéssel és a forgalommal. A Középiskolai és a Polgári Iskolai Tanáregyesület házai, a Honvédtiszti és a Csendőr-üdülő, a Balatoni Szövetség Üdülőháza a világfürdő színvonalát biztosítja Fürednek. Az aszfaltozott balatoni közút, amely itt két ágra szakad – Tihany és Aszófő felé – a nemzetközi gépkocsiforgalomba kapcsolta be Füredet. Ezzel a pompás úttal könnyen hozzáférhető vált a nagyszerű kultúrhely és környéknek bűbájos panorámája, a tihanyi félsziget csodavilágával együtt.
Érdekes megemlítenünk, hogy a füredi színház dór oszlopait, amelyek a fenyvesparkban voltak elásva, nemrégen napvilágra hozták. Margittay Rikárd dr. lelkes balatoni író indítványára az oszlopokat a gyógytéren kis mesterséges dombon gloriettszerűen fogják elhelyezni, a színház egykori márványtáblájával: „Hazafiasságot a nemzetiségnek”. A gloriettet Balatonfüred jubiláris nagy ünnepségein, amelyeket előreláthatóan e nyár közepén tartanak meg, adják majd át rendeltetésének.
Egy angol úr Füreden
Balatonfüred nagy varázsa mellett bizonyít az, hogy 1832-ben egy John Paget nevű dúsgazdag angol hosszabb ideig lakott Füreden, és amikor el kellett volna utaznia, nem tudott a Balatontól és Füred szépségeitől elszakadni. . . Itt maradt végleg közöttünk, magyarnak. Magyar feleséget vett – Wesselényi Polyxena bárónőt – és annyira magyarrá lett, hogy a szabadságharc alatt a honvédseregbe állt, hogy vérével pecsételje meg hűségét új hazája iránt . . . John Paget könyvet írt magyarországi utazásairól és ebben elragadott fejezetekben hódolt Balatonfüred szépségeinek. De nem ő volt az egyetlen idegen, aki rajongott Füredért: többek között Rabindranat Tagore is felkereste Füredet, ahol az a szerencse érte, hogy teljesen kigyógyult szívbajából.
Füred, amely az idillien bájos, színpompás balatoni Riviera legkedvesebb, egyben pedig legkultúráltabb üdülőhelye, mindenképpen megérdemli mindenki őszinte érdeklődését és ragaszkodó szeretetét. Gyógyító erejű, újjászületést előidéző forrásai mellett a Balaton csodálatos víztükre és a táj méla bajú szépsége a legfőbb vonzerő.
Cholnoky Jenő mondja: „Alkonyattájon, amikor aranyfény ömlik el a füredi parton, olyan, mintha álomkép úsznék a gyöngyházszínekben mosolygó tó fölött…” Füreddel a Teremtő bőkezűen bánt el természeti szépségek dolgában. S ez az, ami szívünket szüntelen visszahúzza a bűbájos balatoni Riviera tündérvilága közé.
P. H. R.”
(Tolnai Világlapja – 46. évfolyam, 26. szám – 1944. június 28. – 16. oldal)
A rovatot a
támogatja.
