„A májusi napfény drágább, kedvesebb, simogatóbb, mint a juliusi forróság; jobban átjárja a téltől ázott emberek szivét, mint az egyenlitő tüzes sugárfonala; vigságra, boldogságra hangolja a lelket. A mi májusunk az év legszebb időszaka; az ember külső és belső életének legmegfelelőbb környezete az a temperatura, amelyet a május ad. Nem hiába énekelték meg a költők olyan sokszor a május örömeit, május bőségesen rá is szolgált erre a dicséretre. Április a bolondok hónapja, május a szerelmeseké, tehát a boldogoké. De nemcsak a szivnek, a testnek is jó barátja a május, mert a télen elfáradt test első felüdülését hozza magával.
Magyarországon sehol sem olyan szép a május, mint a Balaton mentén. A téli álomból ébredő magyar tenger megrázza hullámtakaróját, melyet átlangyositott a Nap csókja és hivogatóan integeti magához a fáradt embereket, a beteg testet. Májusban a Balaton olyan, mint egy nagy regenátor, amelyben uj erőt nyer a munkában elfáradt kar és uj gondolatot az agy. Sietnek is a Balaton partjára ilyen tájban, talán jobban, mint a legforróbb kánikula idején. A siófoki hotelek tele vannak már most tavaszi vendégekkel, akik elsőnek keresik fel ennek a pompás, áldásos fürdőhelynek enyhülést nyujtó oázisait. Ezek jól tudják, hogy a Balaton mentén a tavasz és az ősz a legszebb, ilyenkor a legkellemesebb a levegő, a víz, a természet dús tarkasága ilyenkor kinálja a legtöbb örömet, a legtöbb szépséget.
Majdnem valamennyien ott élvezik most a balatoni május örömeit, akik a hosszu télen szinházaban, zsuron, bálon, utcán mindenütt a kegyetlen és konok, téli hülés miatt panaszkodtak, amelyet csak egyszer lehet megkapni és amelytől végleg csak a siófoki május szabaditja meg a tüdőt és gégét.
Senki se gondol Abbaziára és Lovranára, amikor egy-két órai vonat-út után itt van a Balaton, Siófok a sok mesterséges és természeti kényelemmel; az a fürdőhely, amelyet az Isten is arra teremtett, hogy legyen valamink, amivel elbüszkélkedhetünk.
Az a sok külföldi, aki már most élvezi Siófok áldásait és örömeit, boldog lenne, ha hazájában ilyen fürdőhelyet találna és szivesen utazik érte hozzánk.
Annál európaibb ez a hely, mert nemcsak a gyógyulás, de a szórakozás céljaira is a legjobban megfelel. Már most megnyitották a pompás modern sportpályákat és az Uri kaszinóban az a társaság találkozik, amelynek tagjai a téli szezonban a legelőkelőbb pesti helyeken és a legdrágább külföldi klubokban voltak együtt.
Siófokon annyit sem kell költenie a vendégnek, mint egy közepes pesti szállodában. Egész napi penzióban kitünő és figyelmes ellátással hatszáz koronába kerül. Ez az összeg ma valóban nem mondható az ellenérték megfelelő kifejezőjének.
Örömmel kell mindenkinek tudomást szerezni a siófoki májusi fürdőélet ilyen gyors és intenziv kifejlődéséről, amely erős bizonyitéka annak, hogy olyan kincseink vannak, amelyeket megfelelő áldozatkészséggel és üzleti szellemmel összekötve, nemcsak közgazdasági, de sok más fontos szempontból is nagyon meg kell becsülnünk.”
(Megjelent a Színházi Élet, XI. évfolyam 20. szám. – 1922. május 14-21. – 35. oldal)
A rovatot a
