Imádja a Balatont és a Balaton-felvidéket. Nem véletlen, hogy ezt a régiót választotta otthonának sok-sok évvel ezelőtt. Sőt, talán még az is lehet, hogy a misztikus balatoni vidék választotta őt, hogy aztán könyvein keresztül követe legyen ennek a gyönyörű tájnak, szebbnél-szebb helyeknek. Gajdos Erika Tímeát a Színek, fények, élmények sorozatban megjelent legújabb kötete kapcsán kértük rövid beszélgetésre.
Mikor és mi hozott ide téged a Balaton-felvidékre?
25 évvel ezelőtt jártam erre először, amikor Ábrahámhegyen töltöttem pár hetet vendégségben egy képzőművész barátnőmnél. Csak ámultam, amikor bebarangoltuk a környéket, ami óriási hatást tett rám. Szerelem volt első látásra, és egyre gyakrabban visszahúzott a szívem, de el kellett telnie pár évnek, amíg megteremtettem a feltételeit, hogy itt telepedjek le. Sokáig keresgéltem, hogy ráleljek arra a helyre, amit nekem szánt a sors. Soha nem felejtem el azt a pillanatot, amikor megláttam a romos présházat a diófák ölelésében az erdő szélén. Elsírtam magam, mert éreztem, hogy hazataláltam. Onnantól felgyorsultak az események, aminek már tizennyolc éve.
Gajdos Erika Tímea imádja a Balatont és az írást.
Sokan beleszeretnek az itteni tájba, de érthető módon nem törvényszerű, hogy az ebből fakadó gondolataikat, élményeiket papírra vetik. Téged mi késztetett arra, hogy nem is egy, hanem viszonylag rövid idő alatt öt könyvet is írj?
Régóta papírra vetem az érzéseimet, gondolataimat, élményeimet. A naplóírás és jegyzetírás az egyik kedvenc elfoglaltságom. A regényírás előtt kreatív szövegírással és cikkek írásával kerestem a kenyeremet. Három évig főszerkesztője voltam a „Legyen miénk a Balaton!” exkluzív online élmény magazinnak, amit nagyon szerettek az olvasók. Számtalan pozitív visszajelzést kaptam, amiből bátorságot merítettem, hogy lehet ezt még magasabb szintre is emelni. Innen indult a balatoni élménykönyv ötlete. Azon töprengtem, hogy ez egy memoár jellegű útikönyv legyen vagy inkább egy fiktív szereplőket felvonultató regény. Örülök, hogy az utóbbi mellett döntöttem, mert így sokkal színesebben és komplexebben át tudtam adni mindazt, amit szerettem volna megmutatni a régióból. Öt év alatt született öt regény, aminek főszereplője a balatoni táj, mely szívbemarkoló szépségével, különleges rezgésével magába bolondított. A Balaton-felvidék szívében élek egy szőlőhegyen álló, felújított présházban. Számomra az elmélyülés, a csönd, a meditáció nélkülözhetetlen. A természetközeli élet és a felejthetetlen balatoni élményeim inspiráltak a Színek, fények, élmények Balaton-felvidék regénysorozat megírására.
Az írásaidnak van egy számomra különösen magával ragadó hangulata. Amikor elkezdem olvasni egy-egy regényedet, pillanatok alatt otthon érzem magam benne. A környezet, a többi szereplő engem is szinte azonnal „megszólít”, sokkal gyorsabban ráhangolódom, mint általában az olvasmányaimra. Mondták már ezt mások is?
Örülök, hogy ilyen hatással vannak rád a regényeim. Hasonló olvasói visszajelzéseket kapok nap mint nap. Úgy gondolom, hogy ha ez így van, akkor jól oldottam meg a feladatot. Szerettem volna olyan regénysorozatot írni, ami kimozdítja a szürke hétköznapok taposómalmából az olvasóimat, miközben végigutaztatom őket hazánk egyik legmesésebb táján, gyerekkorunk kedvenc tavánál. Mind a négy évszakban varázslatos ez a vidék, amit érdemes mélységében felfedezni. Ráérősen, odafigyelve, értékelve szépségeit és felfedezni kincseit. Tisztelni a tájat, a természetet, az állatvilágot és az itt élő dolgos embereket, akiknek az otthonuk a Balaton-felvidék, ahol dolgoznak és értéket teremtenek. Mindeközben megmutatni a szereplőimen keresztül, hogy soha nem késő változtatni és megvalósítani az álmainkat. Szeretem a szereplőimet, akár misztikus vagy emberi karakterek, és külön élmény nekem és az olvasóknak is, hogy rengeteg valós személyt is beleírtam a történetekbe. Hiszen közel hatvan kulináris-és szálláshely, attrakció megálmodója is szerepel a kötetekben. Úgy gondolom, hogy azért is sikerült annyira jól a regénysorozat, mert imádom a Balatont, a balatoni tájat, a vidéki életet, a természetet. Ez az energia mindenképpen átsüt a sorokon, és valóban magával ragadja az olvasóimat, akik hasonlóképpen lelkesednek a Balaton-felvidékért, mint én.
El tudom képzelni, hogy vannak, akik a könyveid elolvasása után nyakukba veszik a vidéket…
Már a Mesés nyár a Balaton-felvidéken megjelenése után is meglepett, hogy milyen sokan felkerekedtek, hogy a regény alapján bejárják a helyszíneket, felfedezzenek eldugott balatoni falvakat vagy ugyanazon az erdei ösvényen barangoljanak, ahol a szereplőim. Rengeteg fotót és üzenetet kaptam, hogy itt ülök a Szent Balázs-hegyen és várom a Szerzetest, vagy éppen a Badacsonyi Rózsa-kőnél szorongattuk egymás kezét a szerelmemmel, ahogy Dorka és Péter. És még sorolhatnám a helyeket, hiszen a nyári regény Balatonfüredtől Keszthelyig utaztatja a kedves olvasókat. A Misztikus ősz a Balaton-felvidéken még intenzívebbé tette az olvasók kiránduló kedvét, hiszen ez a történet egy szívzarándoklat a balatoni szakrális helyeken egy középkori térkép alapján. A spirituális szál nagyon erőteljes ebben a szerelmi történetben, így itt mélyebben tudtam ábrázolni, hogy Bánki Dorka időutazó. A festőművész lány életét gyökeresen megváltoztatja a belső-és külső zarándoklat és a gyógyító energiákkal bíró helyszínek. Tulajdonképpen ezen a misztikus őszi barangoláson ébred rá, hogy kicsoda igazán, hogy milyen rejtett képességekkel rendelkezik és mire született. Ez a regény áll a szívemhez a legközelebb, mert magam is imádom a középkori-és pálos romokat, ahol rendszeresen meditálok és írok. Ezért is találtam ki a misztikus irodalmi barangolásokat az őszi kötet megjelenésekor, aminek nagyon nagy sikere volt. Több mint ötven kisebb-nagyobb csoportot vezettem a történet helyszínein, ahol felolvastam, meséltem a helyszínekről, meditáltunk és „eggyé váltunk a balatoni tájjal”. Sokszor mondják a régióban lakó olvasóim, hogy itt születtem, itt az otthonom, mégis a regényeid által fedeztem fel, hogy milyen fantasztikus helyen élek, és hogy még mennyi mindent nem láttam. Az is nagy elismerés, hogy hónuk alatt a könyveimmel barangolják be a vidéket, és többször dedikáltam már aláhúzott, bakancslistázott, agyonolvasott köteteket is, ami felemelő érzés volt. Emellett az is megható, amikor olyan leveleket kapok, hogy a regényeid hatására változtattam az életemen, és elkezdtem meditálni, elmélyültebben figyelni a természetet, állást-vagy lakhelyet változtattam, mert bátorított a regényszereplők története.
Irigykedve nézem időnként a közösségi oldaladat, csodás helyeken jársz, látszólag nem csinálsz mást, csupán jól érzed magad, kirándulgatsz, elmélkedsz, fotózol. Aztán egyszer csak megjelenik egy újabb könyv. Tényleg ennyire egyszerű?
Húsz éve szabadúszóként dolgozom. Magam osztom be az időmet, energiámat, és mindig olyan munkákat találok ki magamnak, amit igazán szeretek és szívvel-lélekkel csinálok. A magam ura vagyok, ami szabadsággal és felelősséggel jár. Én így érzem jól magam. Sokat dolgozom, de azt a szeretteimen kívül senki sem látja. Amikor öt éve elhatároztam, hogy belevágok a regényírásba, akkor olyan erős volt bennem az elhatározás, hogy senki és semmi nem tudott megállítani. Szerződhettem volna kiadóval, én mégis a saját utamat választottam, mert végig akartam követni minden munkafázist a kézirat megírásától a megjelent könyv promóciójáig. Ez egy olyan kaland, amikor ismét ismeretlen vizekre eveztem, amit semmi pénzért nem hagytam volna ki. Szuper csapattal dolgozom, akikkel már fél szavakból is értjük egymást. Azért is szeretem írni a balatoni regénysorozatot, mert folyamatosan nyüzsöghetek, megismerhetek fantasztikus embereket és csodás helyszíneket, miközben a visszahúzódó magányban és csöndes elvonulásban megszületnek a könyveim. Ez a komplexitás is motivál. A bejárások, kulináris kalandozások, borkóstolók, barangolások, felfedezőutak, beszélgetések mind alapjai a megírt történeteknek. Ezt kiválóan kiegészíti az elmélyülés és meditáció, amihez tökéletes helyszínt nyújt a természet a lélekemelő szakrális romokkal és a végtelen békével. Mindennap hálát adok, hogy itt élhetek és írhatok.
Mostanáig öt könyv jelent meg a Színek, fények, élmények sorozatban.
A regényeid szereplőin keresztül is érdekesen ötvözöd a valóságot és a misztikumot. Mesélnél egy kicsit róluk, melyikük hogyan születik meg és kerül bele aztán a történetbe?
A valóság elválaszthatatlan a misztikától, a kettő egymás nélkül olyan, mint az étel fűszerek nélkül, legyen szó a hétköznapi életről vagy egy regény szereplőről. Számomra azért is olyan vonzó a balatoni táj, mert titokzatosság lengi körül. Különös rezgése inspiráló, lélekemelő, gyógyító. Talán azért is bűvöl el mindannyiunkat. Szerettem volna ezt a magnetikus hatást is érzékeltetni a karakterek ábrázolásánál. A varázsos állatfiguráim megszületésében nagy szerepet játszik, hogy nagyon szeretem az állatokat, akik a történetemben természetesen beszélnek, és olyan képességekkel és tudással rendelkeznek, akárcsak a mesében. A Szarvas az egyik kedvencem, hiszen lélekvezető állat, így plasztikusan tudtam ábrázolni azt, ahogyan Dorkát, a főszereplőmet támogatja a szellemi fejlődésben, az élete megváltoztatásában, a tudatosságban. Sok-sok megható élményem volt szarvasokkal, így saját megéléseim is hozzátettek a misztikus alak megformálásához. A regénysorozat népszerű alakja, a Szerzetes igazi spirituális tanítója Dorkának, akivel először a dörgicsei templomromnál találkozik. Az ő megszületése ősrégi emlékeim alapján történt egy meditáción. Karma Ura egyszerűen csak rám köszönt egy erdei sétámon, és már épült is bele a hömpölygő regényfolyamba. Még sokan vannak, akiket a leendő olvasók majd megismerhetnek, ha belelapoznak a regényekbe.
Ha nem tudnám, akkor is sejteném, hogy hamarosan újabb regényed jelenik meg. Ezúttal mi lesz a téma, és hol tartasz most? Még csak fejben, vagy már papíron is alakul a történet?
A Színek, fények, élmények Balaton-felvidék hatodik részén dolgozom, aminek a címe Balatoni karácsony. Nekem az év legnagyobb ünnepe a szeretet, az öröm és a fény hármassága körül forog. Már az adventi időszakban a föld felett lebegek. Eléggé megviselt, hogy a tavalyi év és főleg a karácsony olyan drámaian játszódott rengeteg ember életében. Sokakban igyekeztem tartani a lelket bátorító levelekkel, üzenetekkel, telefonokkal, miközben visszaidéztem magamban a régebbi, meghitt, bensőséges, békés karácsonyok hangulatát, amikor szabadon találkozhattam bárkivel, aki közel állt a szívemhez. Megrendítettek a veszteségek, a tragikus események, így a tavalyi karácsonyom inkább szomorúra sikeredett. Szeretem átfordítani a sors kerekét, amennyire csak lehet, ezért úgy gondoltam, hogy a balatoni regénysorozat méltó befejezése lesz egy igazi karácsonyi történet a Balaton-felvidék szebbnél- szebb behavazott helyszínein. A regényírás intenzív szakaszában vagyok, tökéletes ünnepi hangulatban.
Eszedbe jutott valaha, hogy mindez nagyon szép, de szeretnéd újra a régi, könyvírás előtti életedet élni?
Nem, ilyesmi soha eszembe se jutott. Boldoggá tesz a regényírás. Az írás mindig része volt az életemnek, akár cikkeket írtam, akár kreatív szövegeket. Régóta éreztem, hogy eljön majd az az idő, amikor a regényírás lesz a főtevékenységem. Úgy gondolom, hogy mindaz, amit átéltem, tanultam, tapasztaltam csak azért történt, hogy eljussak idáig. Tele van a fejem történetekkel, amiket szeretnék papírra vetni, és megosztani az olvasókkal. Élvezem a regényírás alkotói folyamatát, amihez a Balaton-felvidéki életem ideális feltételeket teremt a csönddel, a természet szépségével, a békés energiákkal. Úgy gondolom, hogy a Színek, fények, élmények Balaton-felvidék regénysorozattal lezáródik egy szakasz az írói tevékenységemben. Leróttam tiszteletemet a szeretett balatoni tájnak. Újabb mérföldkőhöz érkeztem, amikor kiteljesedhetek regényíróként már más témákkal, amik izgatják a fantáziámat, és kihívást jelentenek. Kíváncsi vagyok, hogy mit tudok kihozni magamból, hogy mennyire tudom az eddig jól bevált írói eszközeimet letenni, és más-más hangon megszólalni az újabb regényeimben.
