A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum vándorkiállítása augusztus végéig tekinthető meg a Balatoni Múzeum dísztermében keszthelyen. Bepillantást nyerhetünk a „boldog békeidők” fürdőkultúrájába: a terembe lépve az első világháború idején találjuk magunkat, ahol megtudhatjuk, milyen körülmények között fürödtek a katonák, milyen háborús ereklyéket lehetett kapni a bazárokban és mit jelentett hízókúrát venni a hátországok megváltozott életű fürdőiben.
Az időszaki kiállítás a boldog békeidők hangulatos fürdőéletének változását mutatja be az első világháború alatt. A magas társadalmi presztízzsel rendelkező katonatisztek hozzátartoztak az Osztrák-Magyar Monarchia fürdőhelyeinek mindennapjaihoz. A háború általános jelenségei (munkaerő bevonultatása, hadigazdálkodás stb.) a fürdőket és az ásványvízforrásokat sem kerülték el, egy részük felvonulási, illetve hadműveleti területre esett.
A kiállítás egyik fő témája a hadszínterek fürdési-köztisztasági viszonyai. A katonák az ellenségen kívül sárral, piszokkal és tetvekkel is harcot vívtak. Olykor hetekig nem került le róluk a ruha. A hadvezetés felállítható tábori fürdőkkel, fürdővonatokkal, fertőtlenítő berendezésekkel stb. törekedett javítani a helyzeten.
A másik fő téma a hátországi fürdőhelyek megváltozott élete. A 3,8 millió hadra kelt magyar katona közül csak minden második tért vissza épségben, 743 ezer súlyos sérülést szenvedett. A hadiérdek alá rendelt fürdőhelyeket sérült és beteg katonák áradata lepte el, különösen a termálfürdőket és a klimatikus gyógyhelyeket. A fürdőhelyek idegenforgalma a kezdeti visszaesés után emelkedett. Ebben szerepet játszott a átlagosnál jobb élelem ellátásuk. Kialakult a „menázsi” turizmus: külföldiek és fővárosiak valóságos hízókúrát vettek. 1917-ben a háború sújtotta vidékeken megjelent a „csatatér” turizmus. A fürdőhelyi bazárokban háborús propaganda és ajándéktárgyakat is árusítottak – olvasható a Balatoni Múzeum tájékoztatójában.