Gyalogos híd, megfestett öböl, úszó szigetek és egy még nagyobb tó. Mindezek valóra válhattak volna, amennyiben Magyarország rendezi a 2024-es nyári olimpiai játékokat.
Mint minden nagyszabású világverseny megrendezése, az olimpia is számos fejlesztéssel jár együtt. Fejleszteni kell az adott város infrastruktúráját, új utakat, létesítményeket kell építeni, de akár egészen más funkciókat is kaphatnak régi kiszolgáló egységek, intézmények, neadjisten tereptárgyak.
A korábbi megvalósíthatósági tanulmányok szerint a Balaton is jelentősen megváltozhatott volna az olimpia miatt. Bár ezekre a fejlesztésekre az olimpia nélkül is szükség lenne, egy ilyen világesemény kiváló motorja lehetett volna a térség fejlődésének, 21. századivá válásának.
A Balaton a hosszútávúszásnak és a vitorlázásnak adhatott volna helyet (központ: Balatonfüred), míg a golfnak a bővítésre váró Royal Balaton Golf Club Balatonudvariban.
Azzal, hogy az olimpiai tervek füstbe mentek, sajnos ezekre is kevés az esély, pedig csupa remek ötlet vált volna valóra.
Íme:
1) Gyalogos híd
Több országban (pl. Londonban) rendkívül népszerűséggel bírnak, általában folyók felett alakítják ki. Nálunk kuriózum lehetett volna, hogy egy tavon ívelt volna át egy hatalmas gyalogos híd.
A tervezett helyszín (volt): Balatonboglár és Révfülöp
Mivel Fonyód és Badacsony közé egy második kompjáratot terveznek, így a bogláriak „nyerhették volna” el a nagy hidat.
Így ballaghatnánk és bringázhatnánk át Balatonboglárról Révfülöpre
2) Megfestett Balaton
Számos helyen bevett szokás, hogy köztereket, természetes vagy mesterséges vizeket, felszíneket festenek be vagy meg valamilyen környezetbarát, ám nagyon feltűnő festékkel. A Balaton narancsszínben pompázhatott volna egy kreatív településmarketinggel foglalkozó cég segítségével. Ezt vagy színes pontyok betelepítésével valósították volna meg, vagy egy 4 hét alatt tökéletesen lebomló anyaggal szórták volna be az olimpia idejére a tavat.
Ilyen lett volna, csak narancs színűben
3) Úszó szigethajók
Az olimpia idején, majd pedig azután is, 10-15 szigethajó róhatta volna a köröket a tavon. A szigethajókon akár több hétig is ellakhatna egyszerre akár 10-12 ember is anélkül, hogy ki kelljen jönniük a szárazföldre. A projektet a Bahart Zrt. koordinálta volna, terveik szerint a jövőben minden part menti településnek lett volna szigethajója, ezzel is növelve úgy a Balaton, mint a tóparti települések vonzerejét.
Ehhez hasonló, de valamivel kisebb hajók érkeztek volna
4) A 20. megye
Ez inkább technikai kérdés lett volna. Régóta esedékes már, hogy a Balaton körüli városokat és falvakat egy közigazgatási egységben kezeljék. Az olimpia miatt megszülető számtalan fejlesztés és változás ebbe az irányba terelhette volna a közös régió ügyét. Olimpia hiányában azonban kérdésessé vált, hogy legkésőbb 2022-re létrejöhet-e hazánk 20. megyéje, a Balaton.
Ez lett volna a 20. megyénk, a Balaton megye
5) Nagyobb meder, kevesebb település
Talán ez lett volna a legdrasztikusabb változás, de egyben egy régi problémára is megoldást hozott volna. A tó medrét a pirosan szaggatott vonalig kiszélesítették volna, ezáltal az amúgy is veszélyeztetett tóparti települések, mint Fenyves vagy Máriafürdő megszűntek volna, de búcsút inthettünk volna Balatonberénynek és Balatonkeresztúrnak is. A lakókat a szomszédos városokba (Fonyód, Keszthely, Marcali, Hévíz) költöztették volna. Így a nagyobb tómederrel már nem kellett volna azon izgulni, hogy mekkora területek kerülnek telente vagy nyaranta víz alá a déli parton, hanem kiválóan lehetett volna szabályozni a tó vízszintjét az időközben megújuló Sió-zsilippel együtt.
Természetesen nem szabad elkeseredni amiatt, hogy ezek ötletek egyelőre csak elviekben léteznek, hiszen ha az az olimpia kapcsán nem is készülhetnek el, a balatoni fejlesztésekre szánt több mint 360 milliárd forintból még megvalósulhat közülük több is.
Aki pedig nem jött volna rá eddig, annak eláruljuk, hogy mindez természetesen csak áprilisi tréfa.
