Április végén is talajmenti fagyra számíthatunk, és a melegrekordok sem dőlnek meg az idei nyáron egy nyíregyházi magánmeteorológus szerint. A Dávid Mihály által készített éves előrejelzést korábban a Pécsi Újság tette közzé, és többen megosztották azt az egyik népszerű közösségi oldalon. A cikk elolvasása után kíváncsiak voltunk az Országos Meteorológia Szolgálat munkatársainak véleményére is.
A magánmeteorológus már februárban azt mondta, hogy az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékleti értékek lesznek jellemzőek a következő hónapokban, így a tavalyihoz hasonló hosszú nyári kánikulai időszakoktól várhatóan nem kell tartanunk. Sőt, gyakran fázhatunk még az általában kellemesnek tartott hónapokban is.
Az év elején készített előrejelzésében azt írta, hogy a viszonylag enyhe tél után április végéig lesznek igen hideg napok.
“Olyan hidegfrontok érkeznek, amelyeknek nem fogunk örülni”- közölte Dávid Mihály.
Óva intett attól, hogy túl korán kitegye valaki a zárt helyen átteleltetett növényeit, mert az utolsó tavaszi talajmenti fagy április 30-án várható.
A csapadékos napok viszont gyakran belerondítanak idén a hétvégénkbe az előrejelzések szerint.
Mérései alapján nyáron is csupán két komolyabb hőhullámmal kell számolnunk, a júliusi és az augusztusi forróság csak egy-egy hétig fog tartani, várhatóan a két hónap közepén.
A legmelegebb évszak után az átlagosnál hűvösebb és szelesebb őszünk lesz, az első őszi fagyok pedig már szeptemberben beköszönthetnek. Nem kell sokáig várnunk az első hóra sem, az már november első napjaiban leeshet.
Dávid Mihály előrejelzéseihez az égitestek tömegvonzását veszi alapul. Saját bevallása szerint számításai egy szerencsés felismerés és 40 év kutatás eredménye alapján készülnek. Azt mondja, hogy a napi előrejelzéseket nem helyettesíti, de sok esetben napra pontos.
Várjuk a jó időt. (fotó: onlinebalaton.hu)
A magánmeteorológus előrejelzése után kíváncsiak voltunk a hivatásos szakemberek véleményére is.
Dr. Bonta Imre, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológus főosztályvezetője szerint a légkör viselkedése olyan bonyolult és összetett, hogy a számítógépes előrejelzések futtatásaiban – már csupán a kezdeti pontatlanságok miatt is – az előrejelzési hibák az idővel annyira megnőnek, hogy hozzávetőleg tíz nap az elméleti határa az elfogadható beválású, napra lebontott prognózisoknak.
Éppen ezért az Országos Meteorológiai Szolgálat 10 napon túl már csak olyan előrejelzést ad közre, mely arra vonatkozik, hogy hidegebb vagy melegebb, csapadékosabb vagy szárazabb idő valószínűbb-e az átlagosnál. Ennek elkészítéséhez a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) adatait használják. Azonban ezt is csak 3-4 hétre előre tartják vállalhatónak, ugyanis szakmai álláspontjuk szerint az egy hónapon túli, illetve évszakos számítógépes előrejelzések beválása olyan alacsony, hogy azok legfeljebb kísérleti eredményeknek tekintendők, nem tanácsos rájuk sem gazdasági, sem más döntéseket alapozni.
Ha még odáig fejlődik is majd a tudomány, hogy a számítógépes előrejelzések segítségével meg is tudnánk mondani, hogy például az előttünk álló nyár az átlagosnál melegebb vagy hűvösebb lesz-e, abból az nem fog következni, hogy a nyáron belül hogyan is fog viselkedni a hőmérséklet, hiszen például egy átlagosnál hűvösebb nyárnak is lehet az elején, a közepén vagy éppen a végén jóval melegebb időszaka – figyelmeztet dr. Bonta Imre.
Végül azt javasolja, hogy a magánmeteorológus előrejelzésének beválását folyamatosan kísérjük figyelemmel, mert abból kiderül majd, hogy nem szabad több hónapra előre, napra lebontott előrejelzést készíteni.
Figyeljük.
