Országszerte 23 község és nagyközség szeretett volna továbblépni a városi lét felé. Köztük 4 település lépett volna előre a Balatonnál is. A várossá válás feltételeit azonban visszamenőleg módosította a kormány, így mindenki marad, ami volt.
Lehetetlen helyzetbe hozta a kormány azt a 23 községet és nagyközséget, amelyek idén jelentkeztek városi címre, írta legutóbbi számában a HVG. A hetilap szerint a pályázatot január végéig kellett eljuttatniuk a területi közigazgatás jelenlegi irányítójához, a Miniszterelnökséghez. Ám egy március végén megjelent kormányrendelet időközben megváltoztatta a játékszabályokat.
Így hiába készültek éveken át és fektettek energiát és sok pénzt a pályázat elkészítésébe a községek, a feltételek pontos ismerete nélkül nem sok esélyük volt pozitív elbírálásra. Az egyik hoppon és községnek maradt Balaton-parti település, Szárszó például több fejlesztést is a várossá válásától tett függővé.
Tihany is a 2 ezer fő alatti városok táborát gyarapította volna. Azonban mint sok tóparti település, ez is kisvárosi szintre duzzad nyaranta, amihez megfelelő infrastruktúra, hivatali ellátottság is a rendelkezésükre áll, mondta a HVG-nek Tósoki Imre polgármester. A település vezetője elsősorban arra hivatkozott, hogy ők is az úgynevezett imázsvárosok – mint például Villány vagy Badacsonytomaj – számát szaporítanák, amelyek nem is városi szerepük, hanem hírnevük alapján kapták meg e címet.
A Balatonnál a már említett Tihany és Balatonszárszó mellett Csopak és Révfülöp szeretett volna várossá válni.
A márciusi kormányrendelet szerint az átlagos városi fejlettségi szintet elérőnek kell tekinteni azt a községet, amelyiknek a lakosságszáma meghaladja a 10 ezer főt. (Ilyenből azonban jelenleg is nagyon kevés van.) Feltétel volt még az is, hogy a település útjainak legalább a 90 százaléka legyen szilárd burkolatú, holott az még a megyei városi rangú Érden sem éri el ezt az arányt.