Noha a tavalyi nyár olykor egy skandináv, de legalábbis egy nyugat-európai klímájú nyárhoz hasonlított, még így is 200 ezerrel többen választották pihenésük helyéül kedvenc tavunkat.
Szép számmal vannak tóparti települések, amik örülhetnek a KSH legfrissebb számainak, de akadnak olyanok is, akiknek össze kell szedniük magukat. Összességében azonban a régió sem ülhet a babérjain, ha minél jobban szeretne szerepelni a pihenni vágyók célállomásai között.
Az elmúlt évben 1 millió 445 ezer vendég 4 millió 887 ezer vendégéjszakát töltött el a balatoni kereskedelmi szálláshelyeken – a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek együttes vendéglétszámának 15, regisztrált vendégéjszakáinak pedig a 20%-a ebben a turisztikai régióban jelent meg. (2013-ban 4 millió 603 ezer vendégéjszakát számoltak össze a KSH szakemberei.) Az idei számokból kiderül, továbbra is a hazai vendégkör dominált: a tóhoz érkezők háromnegyede belföldi vendég volt, az általuk eltöltött vendégéjszakák az összes balatoni vendégéjszaka 63%-át tették ki.
A megyék szerint – király Somogy, kicsi Zala
Somogy megyében több mint félmillióan nyaraltak, itt mind külföldi, mind a belföldi vendégek száma nőtt. Mindez nem mondható el az északi part másik két megyéjéről. Hozzá kell tenni, hogy a remek számok főleg két nagy zamárdi eseménynek (Balaton Sound, Strand Fesztivál) volt köszönhetőek.
A tó zalai részén 11 ezer fővel csökkent a külföldi vendégek és 63 ezerrel az eltöltött külföldi vendégéjszakák száma: nemcsak a német és az osztrák, de az orosz, a kínai, sőt valamelyest a cseh vendéglétszám is megfogyatkozott. Ugyanakkor és ugyanitt hiába volt több magyar turista, több vendégéjszakát mégsem sikerült tölteniük, mint egy évvel korábban.
A régió Veszprém megyei részében erősödött a külföldi, gyengült a belföldi forgalom. Emiatt a vendégek száma 2013-hoz képest alig változott, míg a vendégéjszakáké összesen csaknem 15 és félezerrel bővült.
A települések harca – Hévíz vesztett, de még így is vezet
A vendégéjszakák számát tekintve a balatoni települések közül továbbra is Hévíz áll az élen. A zalai fürdőváros kedvelt úti cél a határainkon túlról érkezők számára is. 2013-hoz képest azonban Hévíz kereskedelmi szálláshelyeit csaknem 18 ezerrel kevesebb látogató vette igénybe, így a vendégéjszakák száma erőteljesen, 66 ezerrel csökkent. A település kieső turisztikai forgalmának jelentős hányada a várakozásokkal ellentétben nem az orosz vendégkörhöz, hanem a német ajkú államokhoz kötődött: a német és az osztrák vendéglétszám együttvéve 5300 fővel, eltöltött vendégéjszakáik száma 36 ezer éjszakával maradt el Hévízen az egy évvel korábbitól. Oroszországból, Csehországból, Szlovákiából, Ukrajnából ugyancsak visszaesett a foglalások száma, mindemellett közel 6 ezer fővel csökkent a város belföldi vendégköre is.
A régió további három, turisztikai szempontból meghatározó településén – Siófokon, Balatonfüreden és Zalakaroson – ezzel szemben kedvező évet zártak a kereskedelmi szálláshelyek, elsősorban növekvő belföldi vendégforgalmuknak köszönhetően.
A Balaton régió legnagyobb vendégforgalmú települései az elmúlt évben:
Mi csak pár napig bírjuk a Balatonnál
2014-ben a balatoni kereskedelmi szálláshelyek 357 ezer külföldi vendéget fogadtak, a régióban elöltött külföldi vendégéjszakák száma megközelítette az 1 millió 805 ezret. A külföldiek átlagosan 5,0 éjszakára foglaltak szobát, ennél hosszabb volt azonban az itt tartózkodása a svájci (5,2 éjszaka), a holland (6,6 éjszaka), a német (6,8 éjszaka), a dán (7,7 éjszaka), az orosz, valamint az izraeli (egyaránt 8,0 éjszaka) látogatóknak. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a 3 éjszakát sem érte el.
Németországból (91,6 ezer fő), Ausztriából (51,5 ezer fő) és Oroszországból (36,4 ezer fő) érkeztek a legtöbben a Balatonhoz – a három küldőterület együttesen a régió külföldi vendégkörének felét adta. Az orosz vendégek száma egytizedével csökkent, és a német, osztrák, holland, olasz, dán vendéglétszám is elmaradt a 2013. évitől. Szlovákiából 2, Csehországból 3, Lengyelországból 4 és félezerrel több vendéget regisztráltak a szálláshelyek, mint egy évvel korábban. És lehet, hogy furának tűnik, de Kínából csaknem 1600-zal többen érkeztek tavaly a Balatonhoz, mint 2013-ban.
A külföldiek 42%-a (151 ezer fő) a tó zalai részét foglalták el. A Balaton nyugati partszakaszát különösen nagy arányban választották a kínai, orosz, osztrák és ukrán vendégek.
Ennyiért nyaraltunk éjszakánként
A Balatonhoz érkező vendégeknek – valamennyi szállástípust figyelembe véve – egy-egy szobáért átlagosan 14 200 forintnyi szállásdíjat kellett fizetniük, ami a Budapest-Közép-dunavidéki régió után a második legmagasabb átlagár. A balatoni szállodák kategóriától függően 10 és 24 ezer forint közötti szállásdíjat számítottak fel szobánként a vendégeiknek.
